Csalódottan, elkeseredetten olvastuk valahai demokratikus ellenzékiek, köztük SZDSZ-alapítók közleményét.
A közlemény aláírói bizonyára tudják, hogy a demokratikus ellenzék, a magyar politikai progresszió legjobb hagyományait, és a liberális értékek képviseletét felvállaló SZDSZ nem 2009. július 12-én, az elnökválasztással került válságos helyzetbe. Reményünket szeretnénk kifejezni, hogy nem járulnak hozzá annak a torz képnek a kialakításához, amely az elmúlt hónapok, vagy akár az elmúlt napok történéseihez kötik a liberális párt krízisének okait.
Az SZDSZ vasárnapi tisztújító küldöttgyűlésén Retkes Attilát a Küldöttgyűlés nagy többséggel választotta meg a párt elnökének. Az SZDSZ történetében nem először fordul elő, hogy a megválasztott elnök ellenszélben kezdi meg munkáját. Tudjuk, hogy az elnököt ellehetetlenítő szándékokkal nem egyszerűen a korábbi elnököket (Tölgyessy Pétert, Demszky Gábort ás Fodor Gábort) sikerült megbuktatni, hanem az SZDSZ velük együtt veszített belső erejéből, és külső támogatottságából is.
Eltérhet az álláspontunk, hogy miként vélekedünk arról, hogy Retkes Attila képes lehet-e az SZDSZ megújítására, ezért dönthetünk úgy, hogy hátrébb lépünk kellő alázattal, vagy kivárunk. Egyvalamit azonban nem tehetünk: a küldöttek döntési jogát nem vitathatjuk el. Néhány hónap alatt eldől, hogy az SZDSZ-ben van-e még kellő belső erő a magára találásra, a megújulásra.
Magunk is tele vagyunk kétségekkel, szerepvállalásunk is eltérő, de azt kérjük minden liberális barátunktól, ne tegyék idő előtti ítélethirdetéssel lehetetlenné az új vezetés számára a folytatást.
